Sokan iszik, hogy a macskák félvad, csak a házhoz és a területükhöz ragaszkodó állatok, amelyek függetlenek és egyáltalán nem nevelhetők, de nekik biztosan nincsen igazuk. Tény, hogy a macskák nem nevelhetők és taníthatók úgy, ahogy a kutyák, de nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy problémamentesen illeszkedjenek be a környezetükbe. Emellett megfelelő módszerek segítségével akár ki is képezhetők.

A kutyával szemben a legfontosabb különbség abban áll, hogy macskák néhány kivétellel nem tesznek meg szinte semmit sem „csak” azért, hogy a tulajdonosuknak örömet okozzanak. Ez a fajta együttműködési hajlam szinte teljesen hiányzik a macskák eszköztárából, de megfelelő módon sok olyan mutatványra betaníthatók, amit a legtöbben el sem hinnének róluk. A macskák esetében használható módszerek általában mások, de az alapelvek és a megoldások mégis ugyanazok, mint a többi társállat faj esetén. Ha ezek érdeklik, keresse fel a társállatok nevelésének általános ismereteivel foglalkozó honlapunkat. A legfontosabb különbség az, hogy a macskákat igyekezni kell következetesen pozitívan motiválni annak érdekében, hogy megtegyék azt, amit szeretnénk. Emellett a lehető legkevesebb büntetéssel kell eltántorítani őket attól, amit nem tartunk kívánatosnak. A rossz szokásokról való lenevelés érdekében ezért különböző megoldások kombinációját igyekszünk alkalmazni, pl. vonzó és riasztó hatású elemekkel. Fontos, hogy az utóbbiak ne kötődjenek a kiképző személyéhez, attól térben, és ha lehet, időben is elkülönüljenek. Az utóbbiakra sok példa van a vízpisztollyal való lelocsolástól a kétoldalú ragasztószalag felhelyezéséig, a csípős chili őrleményes, citromos, molyirtós, alufóliás riasztástól a játékkockákból emelt toronycsapdák kihelyezéséig. De a hangsúly mindig a pozitív megerősítésen van, amit nagyvonalúbban kell alkalmazni, mint a kutyák esetén.

További macska specialitás, hogy a tanítás folyamata meglehetősen lassú, mert csak rövid gyakorlatokból állhat. A hosszú munka biztosan kedvét szegi a macskának. A kiképzést végző személynek emellett nagyon türelmesnek és találékonynak kell lennie. Ha valamit meg szeretne tanítani a macskának, fontos, hogy a kudarcok esetén kerülni kell a büntetés minden formáját. A leghelyesebb akkor is megjutalmazni és dicsérni a macskát, ha nem tette meg, amit szeretnénk, mert legközelebb csak akkor lesz esélyünk, ha nem kapcsolódnak kellemetlen emlékek a tanításhoz. A legjobb motiváció a macskák esetén is a jutalomfalat, különösen akkor, ha korlátozzák az etetéskor „ingyen” kapott táplálék mennyiségét.

Emellett érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a rossz szokásokról való lenevelés során a macska elijesztésével legfeljebb részeredményeket érhet el. Ha megijeszti, akkor csak addig nem tesz meg valamit, amíg Ön jelen van. A távollétében viszont tovább folytatja, ha nem látja semmi értelmét a tiltásnak. Az utólagos büntetéseket sem köti össze a nemkívánatos cselekedettel. Sokan azt a következtetést vonják le ebből, hogy a macskájuk gonosz és makacs, bosszúálló természetű vagy engedetlen, pedig ez egészen biztosan tévedés, hiszen csak arról van szó, hogy a macska szótárából hiányoznak az olyan fogalmak, mint a bűn vagy a bűntudat. Azt megértik, hogy valami nem tetszik másnak, de azt nem, hogy valamit akkor sem tehetnek meg, ha az illető nincsen jelen. Mi értelme lenne ennek egy macska számára? Ezért egészen más megközelítéseket kívánnak a nevelésük során.

Ha arra szeretné a macskát megtanítani, hogy ne tegyen meg valamit még a távollétében sem, olyan megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek a személyes közreműködése nélkül, vagyis a távollétében is működnek. Ez sokféle kellemetlen inger lehet, például taszító szag (citrom, mentol, molyirtó), kellemetlen felület (alufólia), rossz íz (őrölt bors vagy erőspaprika őrlemény) vagy ijesztő zaj (csörgő játékkockából épített torony, ami feldől, ha a macska odafurakszik, ahová nem szabad).

A kiképzés fontos elemei a fokozatosság és a következetesség is. Ha arra tanítja a macskát, hogy fogadjon el egy fajtársát vagy egy embert, akitől fél, vagy akit támad, akkor fokozatosan tegye ki a stimulusnak és jutalmazza következetesen a nyugodt magatartást. Ha el akarja kerülni, hogy az ebéd közben felugorjon az asztalra, akkor ne adjon neki kóstolót, hanem tegye le onnan. Ha egyszer megtesz vagy megenged valamit, azt a kutyához hasonlóan máskor is elvárja majd. Aki el szeretné kerülni, hogy minden hajnalban hangos nyávogással ébressze fel az éhes macskája, az ne reagáljon rá, hanem csukja be a hálószobája ajtaját ahelyett, hogy egy csitító etetéssel jutalmazza meg a nyávogásért. Ha pedig egy olyan gondozási feladatot (fésülést, szemcseppentést stb.) kell végrehajtania, amit nem szeret a macska, akkor is jutalmazza, ha egyáltalán nem engedte. Ezzel nem az ellenállását erősíti, hanem egy lépést tesz annak érdekében, hogy legközelebb jobban tűrje a beavatkozást.