Újpest:
787-2637

Krisztinaváros:
 
201-0052

 

 

Ha támogatni kívánja az oldal fenntartását és fejlesztését, kattintson az Önt érdeklő hirdetésekre. Köszönjük!
 
Visszajelzését ide várjuk:
 
webmaster@mancsok.hu

Hirdetések

   

MANCSOK

  MACSKATARTÓKNAK

ki tartson?

új cica a háznál

összeszoktatás

nevelés

takarmányozás

ápolás

egészségvédelem

betegségek

tenyésztés

mentsen életet

  KUTYATARTÓKNAK

  GÖRÉNYTARTÓKNAK

  NYÚLTARTÓKNAK

  ÁLLATTENYÉSZTÉS

  EGÉSZSÉGVÉDELEM

  ELSŐSEGÉLY

  NEVELÉS

  TAKARMÁNYOZÁS

A macska nevelése 

 

Sokan iszik, hogy a macskák félvad, csak a házhoz és a területükhöz ragaszkodó állatok, amelyek függetlenek és egyáltalán nem nevelhetők, de nekik biztosan nincsen igazuk. Tény, hogy a macskák nem nevelhetők és taníthatók úgy, ahogy a kutyák, de nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy problémamentesen illeszkedjenek be a környezetükbe. Emellett megfelelő módszerek segítségével akár ki is képezhetők.

A kutyával szemben a legfontosabb különbség abban áll, hogy macskák néhány kivétellel nem tesznek meg szinte semmit sem „csak” azért, hogy a tulajdonosuknak örömet okozzanak. Ez a fajta együttműködési hajlam szinte teljesen hiányzik a macskák eszköztárából, de megfelelő módon sok olyan mutatványra betaníthatók, amit a legtöbben el sem hinnének róluk. A macskák esetében használható módszerek általában mások, de az alapelvek és a megoldások mégis ugyanazok, mint a többi társállat faj esetén. Ha ezek érdeklik, keresse fel a társállatok nevelésének általános ismereteivel foglalkozó honlapunkat. A legfontosabb különbség az, hogy a macskákat igyekezni kell következetesen pozitívan motiválni annak érdekében, hogy megtegyék azt, amit szeretnénk. Emellett a lehető legkevesebb büntetéssel kell eltántorítani őket attól, amit nem tartunk kívánatosnak. A rossz szokásokról való lenevelés érdekében ezért különböző megoldások kombinációját igyekszünk alkalmazni, pl. vonzó és riasztó hatású elemekkel. Fontos, hogy az utóbbiak ne kötődjenek a kiképző személyéhez, attól térben, és ha lehet, időben is elkülönüljenek. Az utóbbiakra sok példa van a vízpisztollyal való lelocsolástól a kétoldalú ragasztószalag felhelyezéséig, a csípős chili őrleményes, citromos, molyirtós, alufóliás riasztástól a játékkockákból emelt toronycsapdák kihelyezéséig. De a hangsúly mindig a pozitív megerősítésen van, amit nagyvonalúbban kell alkalmazni, mint a kutyák esetén.

További macska specialitás, hogy a tanítás folyamata meglehetősen lassú, mert csak rövid gyakorlatokból állhat. A hosszú munka biztosan kedvét szegi a macskának. A kiképzést végző személynek emellett nagyon türelmesnek és találékonynak kell lennie. Ha valamit meg szeretne tanítani a macskának, fontos, hogy a kudarcok esetén kerülni kell a büntetés minden formáját. A leghelyesebb akkor is megjutalmazni és dicsérni a macskát, ha nem tette meg, amit szeretnénk, mert legközelebb csak akkor lesz esélyünk, ha nem kapcsolódnak kellemetlen emlékek a tanításhoz. A legjobb motiváció a macskák esetén is a jutalomfalat, különösen akkor, ha korlátozzák az etetéskor „ingyen” kapott táplálék mennyiségét.

Emellett érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a rossz szokásokról való lenevelés során a macska elijesztésével legfeljebb részeredményeket érhet el. Ha megijeszti, akkor csak addig nem tesz meg valamit, amíg Ön jelen van. A távollétében viszont tovább folytatja, ha nem látja semmi értelmét a tiltásnak. Az utólagos büntetéseket sem köti össze a nemkívánatos cselekedettel. Sokan azt a következtetést vonják le ebből, hogy a macskájuk gonosz és makacs, bosszúálló természetű vagy engedetlen, pedig ez egészen biztosan tévedés, hiszen csak arról van szó, hogy a macska szótárából hiányoznak az olyan fogalmak, mint a bűn vagy a bűntudat. Azt megértik, hogy valami nem tetszik másnak, de azt nem, hogy valamit akkor sem tehetnek meg, ha az illető nincsen jelen. Mi értelme lenne ennek egy macska számára? Ezért egészen más megközelítéseket kívánnak a nevelésük során.

Ha arra szeretné a macskát megtanítani, hogy ne tegyen meg valamit még a távollétében sem, olyan megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek a személyes közreműködése nélkül, vagyis a távollétében is működnek. Ez sokféle kellemetlen inger lehet, például taszító szag (citrom, mentol, molyirtó), kellemetlen felület (alufólia), rossz íz (őrölt bors vagy erőspaprika őrlemény) vagy ijesztő zaj (csörgő játékkockából épített torony, ami feldől, ha a macska odafurakszik, ahová nem szabad).

A kiképzés fontos elemei a fokozatosság és a következetesség is. Ha arra tanítja a macskát, hogy fogadjon el egy fajtársát vagy egy embert, akitől fél, vagy akit támad, akkor fokozatosan tegye ki a stimulusnak és jutalmazza következetesen a nyugodt magatartást. Ha el akarja kerülni, hogy az ebéd közben felugorjon az asztalra, akkor ne adjon neki kóstolót, hanem tegye le onnan. Ha egyszer megtesz vagy megenged valamit, azt a kutyához hasonlóan máskor is elvárja majd. Aki el szeretné kerülni, hogy minden hajnalban hangos nyávogással ébressze fel az éhes macskája, az ne reagáljon rá, hanem csukja be a hálószobája ajtaját ahelyett, hogy egy csitító etetéssel jutalmazza meg a nyávogásért. Ha pedig egy olyan gondozási feladatot (fésülést, szemcseppentést stb.) kell végrehajtania, amit nem szeret a macska, akkor is jutalmazza, ha egyáltalán nem engedte. Ezzel nem az ellenállását erősíti, hanem egy lépést tesz annak érdekében, hogy legközelebb jobban tűrje a beavatkozást.

A továbbiakban az alábbi témakörökről lesz szó:

általában szükséges nevelési feladatok

lakásban tartás

szobatisztaság

szállítódobozhoz szoktatás

játék

kiképzés

kivételes nevelési feladatok

sétáltatás

macskaajtóhoz szoktatás

ketrechez szoktatás

néhány probléma megoldása

leszoktatás a harapásról

kaparás

 

Lakásban tartás

 

A macskák kizárólag lakásban tartása terjedőben van, mert a kijáró állatoknak általában rövid az életük a sok veszély miatt. Néhány megéri ugyan az öregkort, de a legtöbb fiatalon pusztul el. A fiatal cicák viszonylag könnyen elfogadják a körülményeket. Azok a macskák, amelyek lakásban nőttek fel, már megszokták azt, ezért problémamentesen tarthatók továbbra is lakásban, különösen akkor, ha megfelelő környezetet biztosítanak a számukra (lásd: környezetgazdagítás). Olykor ugyan mind igyekeznek elszökni, de ez némi előrelátással (ivartalanítással és rácsok felszerelésével) általában megakadályozható. Az viszont teljesen más helyzet, ha egy olyan macskát szeretne valaki a lakásában tartani, amelyik korábban szabadon mozgott. Ilyenkor meg kell tanítani a lakásban tartást a számára.

A legfontosabb első lépés tudatosítani az együtt élő személyekben, hogy ez egy jó döntés, mert hosszabb, könnyebb és biztonságosabb életet teremt a macskának, és azt is, hogy ennek kivitelezése a legtöbb esetben egyáltalán nem lehetetlen, ha mindenki következetes és megfelelő körülményeket biztosítanak a macska számára. A macskák ugyanis könnyebben megszokják a jót, mint a rosszat. Azonban a siker érdekében az egész családnak közreműködnie kell.

Rendezze be a lakást a macska számára a szükséges feltételekkel (etető és itatótálak, alomtálca, kaparófa stb.) és ha van másik macskája, akkor gondoskodjon a kezdeti elkülönítésről, a jövevény állatorvosi vizsgálatairól és kezeléseiről. Gondoskodjon a megfelelő környezetgazdagításról, vagyis foglalkozzon sokat a macskával, szerezzen be játékokat és használja ki az egyéb ajánlott lehetőségeket (pl. fekhely az ablakpárkányon, feljárat a szekrények tetejére) is.

Ha ennek ellenére is szökni akar, akadályozza meg. Ebben segít, ha csukható az előszoba ajtaja, ami zsilipként szolgál, vagy tegye a bejárati ajtó környékét kellemetlen hellyé a macska szám ára, amihez különböző távoltartókat (kellemetlen szagok, anyagok stb.) is használhat. Az ablakokra és az erkélyre szereljen sűrű fonatú, erős hálót. Mielőbb ivartalaníttassa a macskát, és ha vannak, akkor fokozatosan szoktassa össze a már meglévőkkel is. Mivel minden macska szereti a kényelmet, idővel elfogadják a bezártságot. Az vezet a leggyorsabban sikerre, ha kombinálják a kellemes életteret a szökések megakadályozásával.

vissza az elejéhez

 

Szobatisztaság

 

A macskák a természetüknél fogva szobatiszták. Általában 5 hetes korukra követik az anyjukat és hozzá hasonló módon és helyen végzik el a szükségüket. Később sem kell az alomhasználatra nevelni őket, hanem elég, ha megfelelő lehetőséget biztosítanak a számukra. Erre a hétköznapi gyakorlatban a lakásban tartott macskák számára a kereskedelmi forgalomban kapható alomtálak és alomanyagok felelnek meg a leginkább. Az előbbivel kapcsolatban fontos szabály, hogy legalább akkora legyen, amiben a macska felnőtt korában is kényelmesen meg tud fordulni és jó, ha a fala elég magas ahhoz, hogy megakadályozza az alomanyag kikaparását. Alomanyagból nagyon sokféle kapható, ezért érdemes többet kipróbálni, hogy megtalálja azt, ami a saját igényeinek is megfelel (pl., mert megfelelően nedvszívó, csomósodó és kellően szagtalanít) és a macska számára is alkalmasnak bizonyul, vagyis készségesen használja. Kezdetben inkább olyan olcsó alomanyagot válasszon, ami nincsen illatosítva. Általában a homokszerű vagy a finom kavicsos anyagokat könnyebben elfogadják a macskák, de a természetes alapanyagú pelletált készítmények is megfelelők a számukra. Végül helyezze a javasolt mennyiséggel feltöltött alomtálcát egy könnyen takarítható, kis forgalmú helyen a lakásban, elég távol az etető és itató tálaktól, ahol a macska nyugodtan elvégezheti a dolgát anélkül, hogy bárki megzavarná, vagy ő okozna kellemetlenséget másoknak. Ha több macskát tart, több alomtálra lesz szüksége, legalább annyira, ahány macskája van. A legtöbb esetben elegendő, ha egyszerűen megmutatja a jövevénynek az alomtálcát és az általában máris használatba veszi.

Ha a fent elmondottak ellenére a macska nem használja a macskavécét, akkor valamilyen problémát kell keresni a háttérben. Az ide vezető kellemetlenségek alapvetően három csoportba sorolhatók, úgymint

  • kellemetlen, taszító hatás,

  • jelölés, vagy

  • betegség.

Az okot első lépésben házilag kell megkeresni. A leggyakrabban valamely kellemetlenség okozza a bajt, mint a

  • lakás nem megfelelő (pl. forgalmas, zajos, nehezen elérhető) pontján elhelyezett macskavécé,

  • túl kicsi a doboz a macska számára, vagyis az állat nem fér el benne,

  • fedett doboz, ami nem engedi elszállni a szagokat, ezért a macska nem szereti,

  • túl sok, vagy túl kevés alomanyag a tálcában,

  • nem elég sűrű takarítás, vagyis ha a kelletténél ritkábban merítik ki a használt alomanyagot, vagy cserélik ki a maradékot,

  • nem megfelelő alomanyag, ami taszítja a macskát az anyaga vagy a szagosítása miatt, illetve a

  • nem megfelelő számú macskavécé a lakásban, ezért több macska jár ugyanarra a vécére, ami az egyiknek egy idő után gyakran nem felel meg többé.

A jelölés abban nyilvánul meg, hogy a macska nem vízszintes felületre lefelé, hanem függőleges felületekre, vagyis falra, ajtóra vagy a bútorok oldalára vízszintes sugárban vizel. Ilyenkor mindkét nemhez tartozó macskákat ajánlott mielőbb ivartalaníttatni. A jelölés néha ivartalanított macskán jelentkezik, amikor általában valamilyen stresszhelyzet hatására kialakuló viselkedési zavar áll a hátterében. És természetesen alsó húgyúti megbetegedés és más egészségügyi probléma is okozhatja a jelenséget, aminek lehetősége miatt érdemes felkeresni az állatorvost minden olyan esetben, amikor nem oldódik meg rövid időn belül a probléma.

Az alomanyagot legalább naponta egyszer kell tisztítani, vagyis egy alomlapát segítségével kimerni a bélsarat és az összecsomósodott részt. A teljes almot általában hetente kell kicserélni. Ilyenkor ki kell üríteni az alomtálat és ki kell mosni azt. Ehhez használjon körömkefét és szappant, a fertőtlenítéshez higított hypót, majd alaposan öblítsed ki és tegye félre száradni. Ezután töltse csak fel az új alomanyaggal.

vissza az elejéhez

 

Szállítódobozhoz szoktatás

 

A szállítódobozt a macska gyakran tekinti ellenségnek, de mégis szükség van rá, hiszen csak ebben szállítható biztonságosan. Ennek ellenére, vagy éppen emiatt, még a látványa is rémülettel tölthet el sok macskát. Nem feltétlenül azért, mert általában állatorvoshoz viszik őket benne, hanem sokkal inkább azért, mert az utazás kellemetlen a számukra. A macska ugyanis a természeténél fogva óvatos állat, magától nem megy át az ismeretlen, nyílt területeken, hanem inkább azok szélén, takarásban, alapos megfigyelés és megfontolás után, lopakodva kerüli meg azokat. Mi viszont olyan helyekre visszük őket, ahova maguktól aligha merészkednének. Emellett a macskák általában gépjárműben sem szeretnek utazni. Ezért nem ritka, hogy néhány alkalom után komoly harc és sérülések árán zárhatók csak be a szállítódobozukba, ami amúgy a macskatartás elengedhetetlen kelléke. Gyakori az is, hogy keservesen végig nyávogják az egész utat, nyálzanak vagy hánynak, és félelmükben ürítenek, így nem csoda, ha sok tulajdonos visszaretten a nehézségektől, és a felsoroltak miatt végül elmaradnak a rendszeres, legalább évenkénti állatorvosi vizsgálat. Ez pedig hib a, mert a sokféle gyakran rejtetten kialakuló megbetegedésük miatt az évenkénti vizsgálat elmaradása komoly veszélyt jelenthet a macskákra!

Mindezt úgy kerülheti el, ha megpróbálja a dobozt a ketrechez hasonlóan a macska mindennapjainak részévé szelídíteni. Ehhez a már említett szabad hozzáférés módszere ajánlható. Első lépésben helyezze el a lakás egy nyugodt helyén a szállítódobozt úgy, hogy a macska könnyen hozzáférhessen. Ha nem teheti ki állandóan, akkor vegye elő időnként, a lényeg az, hogy sokat találkozzon vele a macska. Tegyen bele egy kényelmes fekhelyet, játékokat és jutalomfalatokat is. Etesse egyre közelebb a szállítódobozhoz, majd tegye bele az etetőtálját. Használhat nyugtató hatású feromont tartalmazó Feliway párologtatót, illetve a sprayt, az előbbit a doboz közelében, az utóbbit pedig az üres doboz befújására, emellett bedörzsölheti macskamentával is. Aztán egyszerűen hagyja, hogy a macska bejárjon, ha akar.

Később része lehet a szoktatásnak az is, ha néhányszor rázárja a bent tartózkodó macskára az ajtót, de csak rövid időre, majd egy idő múlva rövid utakra is magával viheti, miközben a nyugodt magatartást jutalomfalatokkal jutalmazza. Ezzel oldható az a félelem, ami abból fakad, hogy kizárólag állatorvoshoz viszik a macskát a dobozban.

Sok macska a szoktatás ellenére is fél a szállítódoboztól, mások pedig használják ugyan, de ha megérzik a készülődést, menekülőre fogják a dolgot az indulás előtt. Ha nem találnak kompromisszumos megoldást a macskával a szállítódoboz használatának kérdésében, utolsó lehetőségként a határozott, de fájdalommentes kényszerítés marad. A legjobb, amit tehet, ha előbb, akár napokkal korábban levágja a macska körmeit, majd nem fejjel előre, hanem hátrafelé tuszkolja be gyorsan a macskát a dobozba, mert így kevésbé képes ellenállni. Közben a dobozt egy stabil helyre (pl. egy fotelba) tegye vagy egy segítő tartsa. Ha sikerül betennie, akárhogy is viselkedett, feltétlenül jutalmazza meg!

Az állatorvosnál nem kell félni a berakástól, mert a legtöbb otthon keményen védekező macska ott magától megy be a dobozba, ami annak a bizonyítéka, hogy valójában nem a doboztól félnek, hanem az utazástól.

A szállítódobozzal kapcsolatos másik probléma az lehet, hogy a macska nem akar idegen helyen (pl. az állatorvosi rendelőben vagy a kozmetikában) kijönni belőle. Sok macskatartó ilyenkor komoly csatákat vív a saját állatával, miközben megpróbálja a grabancánál, a lábainál vagy a nyakánál fogva kirángatni a valóban kézzel-lábbal kapaszkodó szerencsétlen állatot. Ne tegye! Ennél minden más megoldás jobb. Elsősorban legyen nyugodt és türelmes. Ha az úton vagy a váróban egy kutyától halálra rémült a macska, adjon neki egy-két percet a megnyugvásra. A legtöbb vizit beszélgetéssel kezdődik, hagyja addig a dobozban a macskát. Ezután nyissa ki, vagy ha törékeny, vegye le a doboz ajtaját. Lassan döntse előre a dobozt úgy, hogy az eleje az asztal felületén vagy annak közelében maradjon, miközben a doboz zárt végét a magasba emeli, csaknem függőleges állásba. Közben figyelje a macskát. Amikor az kiteszi az asztalra az egyik lábát, egyszerűen a dőlésszög megváltoztatása nélkül húzza le róla hátrafelé a dobozt. A macska így harc nélkül az asztalon marad. Nehezíti a mutatványt, ha a macska háttal helyezkedik el az ajtónak, vagy sok ruhával tömték ki a dobozt. A feladat általában még így is végrehajtható, de megvárhatja azt is, amíg magától megfordul, és a ruhákat is kiveheti előbb.

A vizsgálat során a legjobb az, ha a tulajdonos végig nyugodt marad és a macskán tartja az egyik kezét, ami megnyugtatóan hat rájuk, és megakadályozza azt is, hogy leugorjanak az asztalról, és menekülni kezdjenek. ha leugrik, ne üldözze, mert attól csak jobban megrémül. A menekülő macska lerombolhatja a rendelőt tetemes anyagi károkat okozva. Inkább megnyugtatóan szólítgassa és lassan mozogva közelítse meg.

Ha a macska kivehető a dobozból, akkor a beavatkozások idejére a leghelyesebb bezárni annak az ajtaját vagy eltenni a dobozt a közelből, különben a macskák állandóan bemenekülhetnek. Ha végeztek, akkor általában elegendő lehetővé tenni ezt a számukra, vagyis eléjük tenni a nyitott ajtajú dobozt. A legtöbb macska boldogan menekül be.

A fenti módszerrel általában akkor is kivehető a dobozból a macska, ha nagyon fél az idegen helyen és ezért agresszívan viselkedik. Ilyen esetben hívja fel előre ennek lehetőségére a macskát nem ismerő személyek (pl. az állatorvos, az asszisztens vagy a kozmetikus) figyelmét és megfontolandó az is, hogy inkább más megoldást válasszon. Ha a macska agresszív, jobb, ha óvatosan leemeli a doboz tetejét, ami általában néhány mozdulattal megvalósítható. A macskák általában jobban viselik ezt, mint a kiborítást vagy a kiráncigálást. A tető levétele után általában nem mozdulnak, ezért vastagra hajtott törülközővel részben vagy egészben letakaríthatók és így a vizsgálatuk, illetve a kezelésük is könnyebben végezhető. Beszélje meg előre a követendő eljárást az állatorvossal, mert az agresszív macskák a tulajdonosukat és a személyzetet is megsérthetik, ami esetenként súlyos következményekkel jár.

vissza az elejéhez

 

Játék

 

A játék rendkívül nagy jelentőséggel bír a macskák életében. Általában nem kell rá megtanítani a macskákat, hiszen az a természetes viselkedésük része, és egyben nélkülözhetetlen is a számukra, mert segít felkészíteni a kiscicákat az önálló életre, elfoglaltságot ad és növeli az önbizalmukat is. A házimacskák még felnőtten is szívesen játszanak. A más macskákkal, emberekkel és idegen állatfajokkal, valamint a különböző eszközökkel való játékok egyaránt fontos szerepet játszanak, mert nélkülözhetetlenek a szocializációjukban és a viselkedészavarok megelőzésében, valamint az idegrendszerük és a mozgásszerveik harmonikus fejlődésében is. Ezért már fiatalon sokat kell játszanak, amiben az embereknek is részt kell venniük.

Az a jó, ha a macskák egész életükben sok és sokféle játékot kapnak, amelyeket időnként még cserélgetnek is. A kereskedelmi forgalomban sokféle macskajáték kapható. Az emberekkel való játékra a leginkább azok ajánlottak, amelyekkel a kezünk, a lábunk és az öltözékünk érintése nélkül játszhat a macska, vagyis az olyan játékok, mint a pálcikán vagy madzagon mozgatott tárgyak, a labdázás vagy a fénycsóva. Ezek lehetővé teszik az együttes játékot anélkül, hogy a cica sérüléseket okozna. Azok a játékok a felelnek meg a leginkább, amelyek mozognak, elég könnyűek ahhoz, hogy ne okozzanak fájdalmat vagy a cica fel tudja kapni őket, de ugyanakkor elég nagyok ahhoz, hogy ne tudják lenyelni őket. Ezekkel naponta kétszer 10-15 perc játék javasolt. A le nem nyelhető játékok arra is alkalmasak, hogy önállóan játsszon velük a macska. Ezek egy új csoportját képezik azok, amelyekbe táplálék tehető, ami nehezen nyerhető ki a játékból. Ezek jól szolgálják a környezetgazdagítást, mert a macskák motiváltak a használatukra és általában hosszú ideig tart, míg kinyerik belőlük az ételüket. És a macskák számára kitűnő játszópajtást jelenthetnek a fajtársaik és más állatok is.

A játék és a jutalomfalatok kombinációja kiváló lehetőség a macska tudatos fejlesztésére. A cicák gyakran nem szeretnek bizonyos érintéseket, lefogást, felemelést, simogatást vagy gondozási feladatokat. A legjobb, ha ezekhez játék közben, jutalmazva szoktatja hozzá őket, mégpedig úgy, hogy kis lépésekben, türelmesen halad, részfeladatokat gyakorolva és lehetőséget adva a cicának arra, hogy hozzászokjon a korábban elutasított mozdulathoz vagy tevékenységhez. Erre hagyjon elegendő időt, mielőtt újabbhoz kezdi szoktatni.

Bármi is történik játék közben, vagy máskor, fontos tisztában lenni azzal, hogy a macskák esetében a fizikális büntetések kerülendők. Minden nevelési célú bántalmazásnak csak az lehet az eredménye, hogy megromlik az ember és a macska kapcsolata. Ha mégis elengedhetetlen, hogy elriassza valamitől a macskát, akkor használjon távolról működő megoldásokat, mint a vízipisztoly vagy a szódásüveg, illetve aprópénzzel töltött fémdobozok (pl. konzervdobozok) rázása, amivel elijesztheti és jobb belátásra térítheti a macskát. De kerülni kell a kiabálást és a fizikai büntetést is.

vissza az elejéhez

 

Kiképzés

 

Nyilván sokan húzzák fel a szemöldöküket az alcím láttán, mert elterjedt nézet, hogy a macskák egyáltalán nem kiképezhető állatok. Aztán egyszer elmegy a család egy cirkuszba, és megdöbbenve látja, hogy macskák egész serege készségesen mutat be bonyolult és hihetetlen mutatványokat nagyérdemű publikum előtt. Mégis képezhetők lennének a macskák? Természetesen igen. És akár házilag is sok mindenre megtaníthatók.

Ehhez a legfontosabb tisztában lenni a kutyák és a macskák közötti különbségekkel. A kutyák olyan feladatokat tanulnak meg a legkönnyebben, amire az ösztöneik is sarkallják őket, mint a vadászat, a terelés vagy az őrzés. Emellett határozott igényük van arra, hogy együttműködjenek a falkatársaikkal és az emberekkel is, részt vegyenek a közös tevékenységekben és engedelmeskedjenek a falkavezérnek, ezért szinte bármi megtanítható nekik. A macskák viszont eredetileg magányos vadászok voltak, amelyeknél csupán minimális igény figyelhető meg arra, hogy másokkal együttműködjenek. A házimacskák is alkothatnak közösséget, de azok a közös tevékenységek, amelyek az embereket és a kutyákat is jellemzik, az esetükben nem figyelhetők meg. A legjellemzőbb együttműködésük a préda megosztásában és a területük közös védelmében merül ki. Követik a vezetőt (az anyjukat), ha az a számukra megfelelő tevékenységet folytat, de nem fogadnak el parancsokat és az akaratuk ellenére nem is kényszeríthetők. Megoszthatják ugyan egymással a prédájukat, de nem vadásznak együtt. Védhetik együtt a közös területet, de ezt sem valamely megkomponált közös cselekvésként, hanem ösztönösen támadják a betolakodót. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy butábbak lennének a kutyáknál, csak arra irányítja rá a figyelmet, hogy korlátozott mértékben hajlandóak az együttműködésre, ami a kutyák kiképzését könnyűvé teszi. A macskák esetében ezért más módszereket kell alkalmazni.

A kiképzésük kulcseleme az, hogy kizárólag olyasmit várhatunk el tőlük, amire ők is vágynak, vagyis aminek végrehajtására motiváltak. Egy példa erre: a macska nem akar parancsszóra leülni, de enni akar. Ha megtanítjuk neki, hogy csak akkor kapja meg a jutalomfalatot, ha leül, akkor le fog ülni akár parancsszóra is, hogy megkapja. Vagyis a kulcs a motivációban van és a macskák esetében, a kutyákhoz hasonlóan, a legjobb motiváció az élelem. Ha jobban megfigyeli, a cirkuszi cicák nem túlsúlyosak, inkább alultápláltak. Ez azt jelenti, hogy korlátozott ételmennyiséget kapnak, hogy a gyakorlások idején éhesek legyenek és a jutalomfalatok reményében végrehajtsák a feladatokat. Vagyis ezt nem parancsszóra teszik, hanem azért, mert azonnal jutalomfalatot kapnak érte. A jutalomfalat lehet a macska tápja is. Ha kevesebbet vagy egyáltalán nem kap a táljába, akkor nagyon motivált lesz kézből elfogadni azt. Emellett a macskákat motiválhatja még a simogatás és maga a játék öröme is. És az enyhe soványság bűn? Nem az, hiszen ha csak energiában szűkös a táplálásuk, akkor az hosszabb és egészségesebb életük lehet, mint amire az elhízott és ellustult társaik számíthatnak!

Természetesen az alkalmazott módszerek is fontosak. Aki sokat játszik a macskájával, az már biztosan észrevette, hogy a macska könnyen képes elsajátítani a játékok szabályait, amit ki lehet használni a tanítására. De azt is, hogy egy idő után bármely jó játékot megunhatnak. Ezért a kiképzésnek is rövid foglalkozásokból kell állnia, nehogy elveszítsék az érdeklődésüket. A macskák esetében különösen fontos az is, hogy a foglalkozásoknak nyugodtnak, barátságosnak, és inkább játékosnak kell lennie.

A leülésnél maradva annak begyakorlására a következő lépések ajánlhatók:

  1. Helyezze az éhes macskát egy csendes, nyugodt szobában az asztalra.
  2. A faroktő alatt finoman megemelve állítsa fel és tartson egy jutalomfalatot éppen a feje fölé, amit finoman mozgat, hogy felkeltse a cica érdeklődését.
  3. Barátságos hangon nyugodtan ismételgesse az „ül” parancsot.
  4. Ha nem engedi, hogy felugorjon a macska, vagy elkapja az első lábaival a jutalomfalatot, akkor előbb-utóbb le fog ülni. Ekkor azonnal adja oda a jutalomfalatot, simogassa és dicséje meg.
  5. Ismételje meg néhányszor a gyakorlatot, de ne vigye túlzásba a gyakorlást, mert akkor kifárad a macska és megunja az egészet.

Ha azt akarja elérni, hogy a macska ne kerülje a foglalkozásokat, a legjobb kerülni közben a konfliktusokat! A büntetés vagy a kényszerítés haszontalan, inkább kontraproduktív. Ha valami olyasmit tesz a macska, amit nem néz jó szemmel, és le akarja szoktatni róla, akkor azonnal és nyomatékosan vessen véget az együttműködésnek, de ne alkalmazzon még távoli büntetési megoldásokat sem. Ha nem így tesz, akkor a macska félni fog és megromlik a kapcsolatuk.

Ha nem sikerül elérni, amit szeretne, újra meg kell próbálnia, de ha lehet, más módszerrel, még türelmesebben és még barátságosabban. Az egyes feladatok gyakorlását alaposan át kell gondolnia és meg kell terveznie, és ehhez nem árt ismerni a macskákat. Mindegyiktől más várható el, mert nem azonosak. Az összetett feladatokat érdemes a részelemeire bontani és így gyakorolni. A már megtanult gyakorlatokat rendszeresen ismételni kell. A motiváció és a figyelem fenntartása, vagyis a kiképzéshez használt jutalomfalat helyes megválasztása és alkalmazása meghatározó. Ez annál jobb, minél inkább kívánja a macska. Emellett a kiképzést olyan helyen érdemes folytatni, ahol semmilyen zavaró tényező sem vonja el a macska figyelmét, és ajánlott figyelembe venni azt is, hogy csupán rövid ideig vonhatjuk magunkra a figyelmét, ezért a gyakorlást 10-15 perces foglalkozásokra érdemes korlátozni. Megfelelő módszerekkel a macskák sok más mutatványra is megtaníthatók, mint bejönni, leülni, hemperegni, apportírozni, akadályt ugrani, két lábra állni vagy egyensúlyozni. Ügyes kiképzőnek szinte csak a képzelet és az állatvédelmi elvárások szabhatnak határt.

vissza az elejéhez

 

Sétáltatás

 

Közismert, hogy egyes macskák sétáltathatók. Ezért sokan gondolják úgy, hogy ez egy aranyos dolog, amivel szívesen megpróbálkoznának, azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy a macskák többsége alkalmatlan erre, a többi pedig bajba kerülhet a séták miatt.

Akkor számíthat a leginkább a sikerre, ha fiatalon kezdi el gyakorolni a sétákat. A legtöbb macska eleve ellenáll, egészen egyszerűen azért, mert halálra rémíti vagy idegesíti őket a nyakörv vagy a hám, nem tűrik el a póráz kötöttségét, illetve a félénk természetük miatt. Ezért ha valaki mindenáron sétáltatni akarja a macskáját, a legjobb, amit tehet, hogy egészen fiatal korban kezd felkészülni rá. Érdemes az első napok után elkezdeni gyakorolni a nyakörv vagy a hám viselését, a pórázhasználatot, majd, mindjárt a legfontosabb alapoltások (a második kombinált oltás) elvégzése után el kell kezdeni a sétákat. Mindezt fokozatosan, és türelmesen kell gyakorolni. Előbb otthon, ismerten biztonságos környezetben, majd egy nyugodt helyen a lakáson kívül.

Első lépésben mutassa meg néhányszor a macskának a nyakörvet vagy a hámot, miközben jutalomfalatot is ad neki. A testhez simuló hám alkalmasabb. Figyelemelterelés mellett tegye fel óvatosan a macskára, közben játsszon vele, nyugtassa és jutalmazza a megfelelő magatartást. Gyakorolják ezt néhány napig. Később a kezdetben laza nyakörvet vagy hámot igazítsa a macska testéhez. Legyen elég szoros, de ne okozzon kényelmetlenséget. Közben, ha a macska a figyelemelterelés ellenére is idegessé válik, vegye le. Ha már jól viseli, csatlakoztassa hozzá a pórázt, és játsszon tovább a macskával.

Eleinte ne húzza és ne kényszerítse a macskát, hanem próbálja meg követni. Hagyja, hogy a macska körüljárja a lakást. Ha bútor alatt megy át, engedje el a pórázt, ha nem tudja követni. Közben viselkedjen nyugodtan és jutalmazza gyakran. Lassan fokozza az így eltöltött időt és próbálja meg irányítani is a macskát. Ha már képesek együtt mozogni, akkor nagyon megfontoltan kell az utcán, egy nyugodt helyen tovább gyakorolniuk, ahol figyelmesen kerülni kell a kellemetlenségeket és a meglepetéseket. Ha ugyanis odaszalad egy kutya vagy egy gyerek, beindítanak egy fűnyírót vagy egy locsolórendszert a közelben, vagy más ijesztő és zavaró esemény történik, akkor a macska megijed és menekülni próbál. Ilyenkor kibújik a hámból vagy a nyakörvből és egyszerűen elszalad. Máskor nem tud elmenekülni, ezért rátekeredik az őt vezető személy lábára, kieresztett karmokkal felmászik rá és akár bele is haraphat. Ezeket kockáztatja mindenki, aki macskát sétáltat!

További kellemetlenséget okozhat a sétákkal kapcsolatban, hogy a macskák fertőző betegségeket (pl. bolhát, kullancsot, koronavírus fertőzést) kaphatnak, ha pedig idegen macskával is találkoznak, esetleg összeverekednek, az a nyállal terjedő vírusokkal (pl. veszettség, FeLV és FIV) való fertőzéssel járhat. A macskaleukémia különösen gyakori, egymással barátságosan viselkedő macskák között is terjed, és ez ellen a lakásban tartott macskák általában nincsenek beoltva. A veszettség és a másik retrovírus okozta betegség, vagyis az immunhiány betegség vírusa (FIV) harapás útján terjed.

Emellett a séták során a macska el is szökhet, vagy megölheti egy kutya, illetve közlekedési baleset áldozatává válhat. Ha szállítódoboz nélkül indul útnak, akkor fontos biztonsági szabály, hogy feltétlenül vigyen magával egy összehajtható és elég erős táskát, hogy beletehesse a macskát, ha közben probléma adódik. Emellett ellenőrizze azt is, hogy a macska védőoltásai rendben vannak és megkapta-e a szükséges parazita elleni kezeléseket.

Ugyanakkor a séták, ha megfelelő körülmények között történnek, fontos eszközei az egészségvédelemnek és hasznosak a környezetgazdagításban is. A hosszú utazások és az állatorvosi vizitek során is hasznos, mert a hám és a póráz lehetővé teszi a biztonságos kivételt a szállítóládából.

vissza az elejéhez

 

Macskaajtóhoz szoktatás

 

A macskák számára egyáltalán nem természetes a macskaajtó használata. Leginkább a mikrochipre vagy a macska nyakörvére helyezett egyedi mágnesre érzékeny szerkezetek használata ajánlott, mert csak ezek védik meg a lakását és a macskáját a kéretlen betolakodóktól. Eleinte hajtsa fel és rögzítse az ajtót. A macskák gyakran bizalmatlanok, ezért előfordulhat, hogy jutalomfalattal kell türelmesen rávennie arra, hogy átmenjen rajta. Gyakorolják ezt többször is vagy hagyja nyitva néhány napra az ajtót. Ha már megszokta, csukja be részben, majd teljesen is az ajtót és ismét jutalomfalattal igyekezzen rávenni a rajta való áthaladásra a macskát. Ha egyszer magától is megteszi, általában megértette a használatát és leküzdte a félelmeit, de csak akkor tekintse befejezettnek az oktatást, ha már többször is átment rajta magától. Ha van az ajtón zárszerkezet, csak ezután aktiválja azt.

vissza az elejéhez

 

Ketrechez szoktatás

 

A macskák nem tarthatók ketrecben, de ha egy macska egészen fiatal korától a napnak ugyanabban a részében van csupán a ketrecébe zárva, akkor képes ehhez igazítani az életritmusát. A túl hosszú ideig tartó bezárás ellenszegüléshez, lelki sérüléshez és egészségkárosodáshoz vezethet, ezért kerülni kell.

A ketrechez szoktatás legjobb módjának a macskák esetében is a szabad hozzáférés módszere, aminek a lényege abban áll, hogy a jól berendezett (fekhely, alomtálca, etető és itató alkalmatosság, polcok, kaparófa és játékok) és megfelelő helyre állított ketrecbe szabad bejárást és kellemes képzettársításokat biztosítunk a macskának. A módszer megegyezik a kutyák esetében bemutatottal, de a macska ketrece ne a család által leggyakrabban használt szobába (pl. a nappaliba) kerüljön, hanem valamelyik nyugodtabb, kisforgalmú helyiségbe, mondjuk az egyik hálószobába. A legjobb, ha olyan magasra teszik, ahonnan az egész szoba jól belátható, és kényelmesen elérhető. Egy nyugodt sarokban álló bútor a legideálisabb. A már említett berendezések mellett tegyen rendszeresen néhány finom falatot a ketrecbe és egy macskamentával teli párnát is, hogy biztosan bejárjon a cica. Tartsa állandóan nyitva a ketrec ajtaját és tekintse a területet tabunak, vagyis olyan helynek, ahol semmi bántódása sem eshet a macskának. Helyes, ha a napi táplálék legalább egy részét itt adja neki. Csak akkor zárja be az ajtót, ha a macskának már rendszeres szokásává vált a ketrecben való alvás és akkor is eleinte csak rövid időre. Később, ha már megszerezte a macska bizalmát, rendszeresen bezárhatja ide néhány órára. De ebben az esetben is biztosítania kell a számára a rendszeres mozgáslehetőséget.

Megkönnyítheti a folyamatot, ha kezdetben a ketrec közelében egy Feliway párologtatót is elhelyez. Az ebben található szintetikus feromon a macskák biztonságosnak talált idegen tárgyak megjelölésére használt arci feromonjához hasonlóan segít megnyugtatni a macskákat. A macskamentás bedörzsölés vagy a vele készített játékok behelyezése is hasonlóan kedvező hatású.

vissza az elejéhez

 

Leszoktatás a harapásról

 

A kölyökmacskák viselkedésének egyik legfontosabb eleme a játék, aminek során elsősorban a vadászat és a küzdelem elemeit gyakorolják. Vagyis a macskák gyakran elkapják egymást és verekednek játék közben, ami könnyen elvadulhat. Ilyenkor jelzéseket adnak egymásnak, aminek hatására a durva játékos visszavesz a tempóból. Ha emberekkel játszanak, akkor ezek a jelzések nem érkeznek meg, vagy félreérthető jelzéseket kapnak. A felkiáltásokat és a legyintéseket gyakran értelmezik úgy, hogy még vadabbul kell játszani. Ráadásul sokszor van olyan személy is a közelükben, aki jó ötletnek tartja a durva játékokat, amihez a macskák könnyen hozzászoknak, ezért megharapják és megkarmolják a többi ember kezét is. A játékagresszió másik formája az, hogy rejtekhelyről támadnak és elkapják az előttük elhaladó személyek lábát. Először ez viccesnek tűnhet, de ha szokássá válik, akkor hamar kellemetlenségekhez és akár sérülésekhez is vezethet. Ezért minden együtt élő személy számára egyaránt fontos, hogy ne alakuljanak ki ezek a rossz szokások. illetve mielőbb fel kell számolni őket, amint jelentkeznek.

A macskák általában ösztönös viselkedésű állatok, ezért sok olyan viselkedésformájuk van, amiről lehetetlen leszoktatni őket. Ilyen a játék is, amiről lehetetlen lenevelni, ezért átnevelni igyekszünk a macskákat. A cél az, hogy ne okozzanak fájdalmat és sérülést. 

  1. A legfontosabb az, hogy az együtt élő személyek egyezzenek meg a követendő szabályokban. Sokkal nagyobb esély van a gyors sikerre, ha mindannyian egyformán cselekednek, mintha mindenki a saját módszerével próbálkozik, mert ez megzavarja a macskát.

  2. Egyezzenek meg abban, hogy miként reagáljanak a durva játékra. Ha a macska karmol vagy harap, kerülni kell a fizikai bántalmazást, de még a rákiabálást is. A leghelyesebb, ha ilyenkor mindenki azonnal megszakítja a játékot vele, vagyis néhány percre leteszi vagy kizárja. Ilyenkor addig kell csak várni, amíg megnyugszik a cica, majd újból el lehet kezdeni játszani vele, de a következő durvaságnál ugyanígy kell reagálni.

  3. Figyelje ,meg a macska érzékeny pontjait, amelyek érintése agressziót vált ki. Játék közben érintse meg ezek valamelyikét, majd azonnal adjon egy jutalomfalatot neki, mielőtt reagálna.

  4. Fokozatosan növelje a játékidőt. Ha sokáig játszanak, gyakoribb, hogy eldurvul a játék, ezért kezdje rövid foglalkozásokkal.

  5. Az is egy lehetőség, amivel érdemes próbálkozni, hogy mindenki megfelelő játékokat kezdeményez. Sok olyan lehetőség van a madzagon húzott játékoktól a szemet nem sértő lézerceruzáig, amelyekkel a macskák nagy örömmel játszanak, de az emberi kéz nem vesz részt a játékban. Minél több ilyen sérülésmentes játékot játszanak a macskával, annál kevesebb energiája marad a saját maga kezdeményezte játékokra.

  6. Azokban az esetekben pedig, amikor a macska lesből támadt, a leghelyesebb elzárni a kedvenc leshelyeitől vagy csengős nyakörvet tenni rá, hogy időben reagálhassanak a családtagok az imposztorra.

  7. Ha a macska nagyon bedurvul, akkor a leghelyesebb egy permetezőt, vízipisztolyt vagy szódásüveget előkészíteni és vízzel lepermetezni a macskát.

  8. Végül az is előfordulhat, hogy csak azzal tudja megfékezni a vadócot, hogy beszerez egy hasonló korú és erejű másik macskát. Az magára vonja a figyelmét és gyorsabban megtanítja neki, hogy meddig mehet el.

vissza az elejéhez

 

Kaparás

 

A kaparás vagy karomélesítés a macskák természetes tulajdonsága, amivel együtt kell élni. Mivel ösztönösen végzik, megszüntetni nem lehet, de átirányítani, vagyis elfogadható mederbe terelni általában igen. A macskáknak azért van szükségük rá, mert ezzel távolítják el a karmaik külső köpenyét, ami segít élesen és vadászatra alkalmas állapotban tartani azokat. Emellett feromonokat, vagyis kommunikációs szaganyagokat hagynak hátra közben a fajtársaiknak, így a kaparásnak a területjelölésben is szerepe van.

A kaparás gyakran a macskatartás legnagyobb problémája, mert a macskák nem a használt felületek értékét és esztétikáját tartják fontosnak, hanem a kaparásra való alkalmasságukat. Ezért előfordul, hogy a bútorokat, a tapétát vagy a szőnyeget használják erre a célra. Ilyen esetben egy jól átgondolt kettős stratégiára lesz szüksége. Ez egyrészt abból áll, hogy egyrészt meg kell próbálnia elszoktatni a macskát vagy macskákat a nemkívánatos helytől, másrészt az Ön számára kívánatos helyet még vonzóbbá kell tenni a számukra. Ez az átirányítás, amihez a taszítás és a vonzás megfelelő kombinációját alkalmazzuk. A leszoktatással megpróbálkozni sem érdemes.

Az átirányítás egyik lépése az, hogy igyekszünk eltántorítani a macskát. Ennek érdekében a megtámadott bútort, falat vagy szőnyeget kellemetlen szaganyagokkal, vagyis a felületre fújt macskariasztó spray, vagy citromlé használatával, a kárpit alá molyirtó golyó helyezésével, csípős fűszerekkel (pl. erőspaprika őrleményt tartalmazó víz szétpermetezésével), vagy kellemetlen anyaggal (nejlonnal vagy alufóliával) való takarással taszítóvá tenni. Ideiglenesen az egész környező padozat is leteríthető alufóliával, mert erre a legtöbb macska nem szívesen lép rá. Az is jó megoldás, ha könnyen felboruló és nagy zajt csapó építményt emel a nemkívánatos hely elé, ami elijeszti a macskát, ha odafurakszik. Ez jobb megoldás a macska kergetésénél, mert még az Ön távollétében is működik.

A riasztást egyidejűleg az általunk választott felületet vonzóbbá igyekszünk tenni. Az egyik kaparót ajánlott odavinni, ahol a macska kikezdte a felületet, vagyis odaállítani a megtámadott ajtófélfa, fal, szőnyeg vagy bútor mellé. A kaparó anyagát és a kaparófelület síkját a macska által kedvelthez érdemes igazítani, vagyis ha vízszintesen szeret kaparni, akkor a kikezdett szőnyegre helyezzen lábtörlőszerű kaparókat, ha pedig a tapétát kezdte ki, akkor használjon tapétával bevont álló kaparófát. Emellett játékok ráakasztásával és jutalomfalatok ráhelyezésével lehet még vonzóbbá tenni ezt a macska számára. A legtöbb macska rajong a macskamentáért, ezért szerezzen be egy keveset és azzal is dörzsölje be a kaparót. Ha sikerül átszoktatni rá a macskát, később fokozatosan, kis lépésekben, vagyis napról napra arasznyit haladva a kívánt hely irányába mozgathatja el, miközben ne feledkezzen meg a taszítás fenntartásáról sem a nem kívánt helyeken.

vissza az elejéhez

 

Dr. Csikós Károly Miklós
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

 

© MANCSOK, 2017.